2010.08.16. 22:52, NikKi
Az álmokban és a szerelemben minden lehetséges.
hát ez a mai nap nem egy átlagos dolog volt xD
először is 5körül, amikor anyu ment el dolgozni, azt hallom, hogy anyu szól rá a kutyára hogy menjen vissza. aztán Piszke leült az ablakom alá és elkezdett keservesen sírni. fejemet bedugtam a párna alá, arra ráhúztam a takarót, aztán egyszercsak elhallgatott és aludtam tovább.
ugyanez megsimétlődött 6körül, majd 7.44kor apu felhívott, hogy zárjam be a kutyát, mert már hívták a szomszédok, hogy folyton át kell dobni a kutyát a kerítésen, mert kiszökik. felkeltem bezártam, vissza már nem aludtam, helyette elmentem a boltba, aztán meg gépeztem, nekiálltam elpakolni a fiókomban meg megágyazgattam meg ilyenek ésaztán elkezdtem készülődni.
14.45kor Csabi elindult, aztán, mivel még nemvoltam kész, bejött ide ésakkor utána elmentünk hozzájuk. popcornkészítés és DVD írás után elkezdtük nézni a Varázslótanonc-ot (engem csak azért érdekelt mert Jay Baruchel szerepel benne *-*), amit végül félbeszakítottunk és felmentünk Csabi szobájába. beszélgettünk meg néztük az ablakból, milyen szépen jön a bazi nagy vihar.
aztán csörög a telefonom, anyu beleordít, hogy holvagyok meghogy azonnal húzzak haza mert itt a vihar. elindulok futva haza, a kertünk közvetlen kertszomszédja egy nagyonfűvelbenőtt kis izé, szóval átugrottam a kerítést és rohantam. elérem a kertünk végében lévő diófát -mindjártottvaagyok!- elérem a lucernást a kertünk végében (megint xD) kisétáltam belőle és aztán a levágott fűben spuri, nekirohanok a kertkapunak, nyitnám ki de ugye nádkerítéssel bevan vonva vagymi és nehezebb, aztán nagynehezn kinyílik, zárom be, a tengerimalac ordít, rohanok letakarom a ketrecét, aztán segítek anyunak beállni a kocsival a garázsba aztán felugrunk a teraszra és leszakad az ég.
körülbelül 1 órán keresztül 2012-fíling, egy kis ecetfát (ami a medence mellett állt az udvaron) kicsavart a szél (persze rá a medencére - de nem lett semmibaja, nem lyukadt ki sehol), a fűzfáról letépett "pár" gallyat, meg ledobott egy fészket és a benne lévő kicsi (beazonosítatlan) madárkákat meg szétszórta a terasz közelében. 4 apró holttestet szedtem össze, őket (a fészekbe belehelyezve) a fűzfa alá ástam el.
aztán jön szomszéd, hogy eltudnék-e szállásolni egy kis vadgerlét. megnéztem, szegény nagyon zaklatott meg ázott volt, szóval hazahoztam, betakartam egy nemhasználatos ruhával, és szépen lassan megszáradt. kaptam kukorica darát is, próbáltam etetni de nem akart enni.
ezután kábé 30 perccel jön megint, hogy találtak egy másikat is, vigyázzak rá is. átvettem, őt is betakartam, meg próbáltam szárítani, de csak így simán, ronggyal nem akart megszáradni (mostanra már szépen megszáradt), a hajszárítós megoldás meg már későn jutott eszünkbe (csak anyu meg én voltunk itthon). de ő legalább már eszik, legalábbis lenyeli a csőrébe nyomott kaját. remélem, megmaradnak, kár lenne értük. már végülis nem kicsik, mert pár nap múlva már biztos kirepültek volna (mert már elég szépen használják a szárnyukat, I-esszámúázottgalamb már neki is repült apu motorjának (mert betettem a kutya szobaketrecét apu műhelyébe, és betettem oda őket), II-esszámú pedig szívesen kirepült volna a kezemből, ha nem fogom le.
mindeközben (legalábbis 1esszámúnál mindenképp) Lucyke, családunk "bátor" házőrzője berohant a nyitott ajtón az ebédlőbe és letelepedett a sarok ülő alatt (fél nagyon a vihartól). Anyuval csak úgy tudtuk kizavarni, hogy kihúztuk a sarokülőt és anyu partvissal benyúlt és meglökdöste. nemtudtam se kajával se ordítással se légycsapóval kizavarni.
namostmeg anyu elmondta, holnap mit vasalhatok ki, és mikor ültem le gépelé, erőből fellöktem a fagyispoharat és kiszállt belőle a kanál, és most ragad a klaviatúra is és a monitor is.
inkább megyek aludni xD
pá^^
|