tudom, rég írtam. eltűntem, tisztában vagyok vele. csak mindössze nincs kedvem blogolni. őszintán szólva feljönni sincs kedvem, olyan elszomorító ez a dizi xD asszem holnap lecserélem valamire, ami hasonlít az előzőhöz.

ahj...... most rákattantam a Lost-ra. Nem a sorozatra, hanem az olasz bandára xD és keresek új számot, erre meglátom a Sonohrát a számlistán és most hiányérzetem van. meg úgy minden... el vagyok havazva érzelmekkel, ki se látok belőlük, azt sem tudom, mit érzek igazából. minden össze van gyűlve bennem - öröm, bánat, jókedv, szomorúság, megbánás, megbántottság, sírhatnék, nevethetnék, emlékezetkitörölhetnék, illetve olyan rohadtul álmos voltam még mielőtt megtaláltam a Sonohrát, amilyen csak egy emböc lehet. lényegtelen.

a hetemről: nagyon rossz volt. semmi nem akart összejönni, minden kezdett egyre rosszabb lenni. Egy jóhír az egészben: ÁPRILIS 30: KI MIT TUD!!!!!!!!! És fel fogok lépni, és még az is lehet, hogy két dallal is. Majd meglátjuk, hogyha nem tudok dönteni xD

a máról: végre egy nap, ami kicsit nehezen, de elkezdődött, és majdnem jó lett. Legalábbis én komolyan azt hittem, hogy jó és sikeres lesz. de hát nekem? ha.ha. szóval elmentünk szóbelizni a pásztorvölgyibe. hát nem lett olyan jó, mint amire vártam... igazából időm se volt sok, 5 perc össz-vissz. szóval nem jött össze... aztán elmentünk cipőt venni, azt sem olyan lett, amilyet akartam, ráadásul a másik butikban ott volt álmaim cipője. itthon minden totál gagyi, nem tudok mit csinálni, mert meg vagyok fázva, kimenni nem tudok, vagyis inkább nincs kedvem... a gép előtt punnyadok, bár tök feleslegesen. jó hírt úgysem kapok, csak max egy szépp kis gerincferdülést. nameg egy erősebb szemüveget. ezvan. ezenkívül anyu azt mondta, 13tól kezdve egész délután a gép előtt ülök, nem iscsinálok semmit /persze, csak 2x centrifugáztam,terigettem ki, és csak 10x cseréltem le a ruhákat a konvektoron...ezenkívül 1x elmosogattam..de én nem csinálok semmit./, úgyhogy üljek neki és tanuljak. 19:45kor kissé váratlanul ért, főleg úgy, hogy abban az időpontban terveztem egy kisebb elbóbiskolást a fürdőkádban /természetesen forróvízzel telihelyett félig-nempocsékolunk!/, aztán pedig egyből alvást az ágyamban. Az én pihepuha ágyamban, ahol mostanában mindeneste olyan dolgokat álmodok ami a másnapomra biztos hogy bazinagy kihatással lesz. -.-

szóval nagyongagyi hét volt ez. sőt még a matekom is szar lett. örlüök ha meglesz 3as a dogám :S komolyan ezt az egész anyagot nem értettem -egyenletek- hiába magyarázták el vagy 50x, nem tudtam megcsinálni normálisan... namindegy, majd most belehúzunk a tanulásba megint.

de  mostmár tényleg alvás. ahozképest, hogy 21kor én már aludni akartam, szépen elhúztam az időt...

Mennyi arc, mi meggyötört,
Mennyi szív, mi összetört.
Ugranék, de nem merek,
Lesz-e még ki rám nevet?
Lesz-e majd, ki szárnyak nélkül ért,
Lesz-e még ki küzd az álmokért?
[...]
Mennyi út, mennyi vágy,
Útvesztő a nagyvilág.
Ha bármi jó várna rám,
Szárnyamért nem volna kár.
/IdiotSide-SzárnyakNélkül./