szóval belekezdek mégegyszer xD
tehát a mai napom fogjuk rá hogy elég eseménytelenül telt, kivéve egykét dolgot. deaztmost nem fogom nagyon leírni, inkább másról mesélnék egy cseppet.

pont a napokban gondolkoztam el rajta, hogy minden okom megvan rá, hogy boldog legyek, és boldog is vagyok.
 - anyu meg apu tökéletesen megvannak együtt. jó látni, hogy nem veszekednek, hanem fogják egymás kezét, és együtt nevetnek, mint régen, amikor még nagyon dúlt a lav.
  - van egy őrült nővérem, aki a 7 éves korkülönbség miatt nagyon jó tanácsadóm bizonyos dolgokban.
 - tökéletes barátaim vannak.
 - tökéletes tervem van a jövő tanévre.
  - és legfőképpen van egy tökéletes fiú, aki úgy szeret, ahogy vagyok, minden hülyeségemmel együtt, és mindent megbocsájt. akkoris, ha néha igazán megérdemelném, hogy haragudjon rám. és én is szeretem. és azthiszem, ez az, ami a leginkább boldoggá tesz. Ő az, aki miatt optimistán látom az egész világot, aki miatt boldog vagyok. szerencsésnek tartom magam, hogy olyan fiúm van, mint ő. jobbat nemkívánhatna magának senki. és akkor is nagyon szeretem, akármit is gondoltam a múltban. az már elmúlt, annak már vége. csak az számít, hogy mivan most.és most, ebben a pillanatban - bár nagyon utálom magam a mai miatt - is nagyon boldog vagyok, és nagyon hiányzik, hogy ittlegyen mellettem, és átöleljen, és ha lehetne, soha az életben nem engedném el magam mellől.
tudom, hogy ma megbántottam. de én csak azt írtam le naplómban, ami hirtelen felindulásból bennem volt. és most, ahogy itt röhög a fülembe a mikrofonján keresztül, úgy érzem, hogy ez az a hang, amit életem végéig képes vagyok hallgatni. és ha ezt nemhallhatom, akkor inkább legyek süket, mert akkor már nemlenne értelme a hangoknak. vagy ha nemláthatnám, akkor legyek vak, mert mi értelme van látni, ha nem Őt nézhetem.

tehát én mindaddig boldog vagyok, amíg Ő velem van. addig van értelme az életemnek.
szeretlek<3