Először: --/törölve/
Másodszor: most 2 számra vagyok nagyon rákattanva: TH - World behind my wall; Adam Lambert - Whataya want from me. A TH-t múltkor hallottam valamelyik zenecsatornán, és rohantam is letölteni. Nagyon megtetszett. A másodikat Anii már mutatta korábban, de akkor még nem töltötte be rendesen a youtube és ezért nemtudtam meghallgatni. De az előbb megint néztem a Music1-et /mert a hülye digin nincs Mtv/ és azon ment. És már csak a végére értem be, ami baromijó, így jöttem és letöltöttem :D
Végül: ugyebár voltak Fanniék. Szombaton jöttek, Fanni ma ment haza, mert szerepelnie kellett :| szóval énis hazajöttem. De még előtte: a szombat nagyon jó volt, leszámítva azt, hogy az idő miatt unatkoztunk, illetve segítenünk kellett pakolni xD Meg Bazsival soloztunk, a mobilunkat nyomkodtuk, tévéztünk, és padlást is takarítottunk :D porból nem volt hiány. És még mindig van!
A helyzet a következő: a padlás legelejénél járunk, vagyis ott kezdtük. lepókhálóztunk, meg összeszedegettük a földről a cuccokat. Aztán az "Átjáró" marad sötéten, porosan, hogy maradjon padlásjelleg valahol :D A feljárónál megint rendet kell rakni. És előrecipelni a fontosabb dolgokat =)
Mindenesetre remélem, hogy ha húsvétkor jönnek, akkor már melegebb lesz. Mert most megfagytunk. Legalábbis én (pedig volt rajtam póló, cipzáros pulcsi és a tetejére a TH-s pulcsim.)
Este hamar elaldutunk :| Még emlékszem, hogy egyszer meghallgattam a World behind my wall-t és amíg hallgattam 4 percen keresztül- álmodtam valamit, ami most baromifontos lenne... de nemtudom mivolt az >< És mostanában minden álmomat elfelejtem :'''(
Reggel korán keltem (7kor), aztán 8kor. Egész nap fájt a lábam. Miután Fanni elment, Bazsival elmentünk sétálni. Egy gyerek a csirkéit kergette.
Aztán megnéztük Bazsival a házi videókat, amiket még az első és egyetlen videokameránkkal csináltunk 1999-től 2003-ig. A többi felvétel már másik kazin volt. Nagyon fura volt látni magamat ilyen kicsin. /és itt most nem a magasságomra gondoltam./ Fura volt, hogy akkor még nem volt gond az, hogy nem lehetett az enyém az, akit szerettem, mert akkor még bőszen hittem benne, hogy én leszek Miss DiCaprió /kuss xD/. Nem érdekelt az, hogy ki vagyok, nem érdekelt az, hogy vajon bekerülök-e a PvG-be, nemérdekelt az, hogy mi lesz velem, ha felnövök.
Akkor arra volt gondom csak, hogy kiélvezzem a gyerekkort, játszak, amíg lehet, törjem össze magam, egész nap kint legyek a friss levegőn, vagy hogy nyúzzuk egymást tesómmal, esetleg arra, hogy megnézzek egy Disney-rajzfilmet videón /például az Oroszlánkirályt xD/, és legfőképpen arra, hogy boldog legyek.
Minden megvolt. Minden jóvolt. Minden gondtalan, felhőtlen volt. És most - nos, azthiszem, ez csak egy amolyan borongós időszak, amikor a felhők eltakarják a napot, és néha hagyják, hogy néhány sugár áthatoljon rajtuk, azért, hogy fejlődni tudjak. Az előrejelzések szerint hamarosan felszakadozik a felhőzet, és újra kisüt a nap. Csak kerüljek el Egerbe :D