Sajnálom.
Hülye voltam.
És még mindig hülye vagyok.
Mindig én csinálom magamnak a bajt.
Dehát én már csak ilyen vagyok.
Annyi jót kaptam az élettől.
Főleg barátokat.
És mindig ellököm őket.
Az én hülyeségem miatt.


Sajnálom.
Tudod, hogy szeretlek.
És tudod, hisz már mondtam:
Ha valakit, akkor Téged akarlak legkevésbé elveszíteni.
De megijedtem.
És vártam.
Mert mindig én várok.
Mert eszembe sem jut, hogy esetleg Te engem vársz.