Csak annyit kérek, hogy gondolkozz el azon, amit ide fogok írni. Ez nem az a szokásos, "lásd milyen lesz az apokalipszis" duma. Ez saját gondolat.
 

Hétfőn természet barát szakkörön megnéztünk egy filmet. A Földről szólt. Arról, hogy mit teszünk tönkre. Arról, hogyan alakult ki ez a csoda, és hogy hogyan alakult ki rajta az élet. Arról, hogy hogyan jutott el az ősember a földművelésig, aztán a felhőkarcolók építéséhez. Talán voltak, akik nem fogták fel, de az, amit mutattak: a termelések, az óriási földek, amiket mind olyan mérgező vegyszerrel permeteznek, ami bekerül a levegőbe, és szennyezi azt, amit mi szívunk; ezeknek az óriási területeknek az öntözése: mind arra utal, hogy a föld túlnépesedett. És ez a sokaság olyan sokaság, akik élvezik azt, hogy vannak bizonyos készleteink: például a víz. Ami véges. Nem tudom, ki van tisztában azzal a számmal, hogy 1. Igen, EGY. A Föld vízkészletének EGYETLEN EGY százaléka ivóvíz. És mi eszeveszetten töltjük bele a nemtudom hány méterszer hányméteres medencénkbe, egy óráig is zuhanyzunk, vagy épp teli engedjük a kádat. Folyóvízben mosogatunk, aztán elfelejtjük elzárni a csapot rendesen, és elcsöpög... Egészen addig folytatódik ez a folyamat, amíg nem lesz mit innunk. Most komolyan: nem éreztek egy kicsi pánikot olyankor, amikor ebbe komolyabban belegondoltok?